Most akkor a mesterséges intelligencia tényleg veszélyes?


Nem állítjuk, hogy ez az elmúlt hetek legforróbb témája. De hogy ott van az élbolyban, az biztos. A laposkövet az Open AI dobta bele a vödörbe még tavaly novemberben, amikor bárki számára elérhetővé tette a ChatGPT-t. Amivel akár magyarul is társaloghatunk és bármit megkérdezhetünk tőle. Garantáltan válaszolni fog, csak az nem garantált, hogy az igazat. De ez egyelőre részletkérdés. Ami ennél sokkal fontosabb: most akkor veszélyes vagy sem?

A rövid válasz az, hogy nem. A kicsit hosszabb pedig az, hogy nem a mesterséges intelligencia veszélyes. Hanem az, amit esetleg kezdünk vele. És igen, ebben határozottan ott lakozik a veszély is. Ám van valami, ami még ennél a veszélynél is veszélyesebb. A riogatás, a mesterséges intelligencia démonizálása. Az MI (ne kelljen már folyton kiírni) olyan, mint az atomenergia. Igen, akár bombát is lehet belőle csinálni. És igen, az nagyon veszélyes. De megpróbálni visszaszuszakolni a szellemet a palackba… Ez egyrészt esélytelen, másrészt, értelmetlen is. A fejlődés veszélyeire nem a fejlődés megállítása a megfelelő válasz.

Szedjük szét kicsit a problémát! Az MI-vel kapcsolatos félelmek fő vonulatát az adja, hány munkahely fog megszűnni miatta, hányan veszítik el az állásukat. A helyzet az, hogy ez valóban be fog következni. Mint ahogy mindig is bekövetkezett. Itt van pl. az elektromos autók esete. Fantasztikus belegondolni, mennyivel csendesebbek és tisztábbak lesznek főleg a nagyvárosok. De abba is belegondolunk, hány alkatrészbeszállító fogja elveszíteni a megélhetését miattuk? Egy robbanómotoros autó közel tízszer annyi alkatrészt tartalmaz, mint egy elektromos jármű. Könnyű kimatekozni, mennyi mindenre nem lesz majd szükség. De beszélhetnénk arról is, hogy a Spotify megölte a CD gyártást, a Netflix a DVD-t, a YouTube pedig ki fogja végezni a hagyományos televíziózást. És az ilyen példákat még százával sorolhatnánk.

Persze amit az MI művel majd a munkaerőpiacon, az egy másik nagyságrend lesz. És szinte senki nincs biztonságban. De ez csak a történet egyik oldala. Mert az MI elterjedése új szakmákat, új munkahelyeket is teremt majd. Nyilván érdekes kérdés, hogy akinek elvette a munkahelyét, az majd át tudja-e képezni magát. De a helyzet az, hogy nem nagyon lesz választása. Ezt tekinthetjük akár tragikusnak is, de azzal csak a saját dolgunkat nehezítenénk meg. Mert így is, úgy is meg kell oldanunk. Ha dramatizáljuk a problémát, attól tényleg csak keservesebb lesz.

A probléma megoldása pedig a tanulási képesség és a rugalmasság fejlesztésében rejlik. Ami tulajdonképpen egy és ugyanaz. Hiszen minél inkább képes valaki tanulni, annál rugalmasabb is. A helyzet az, hogy a világ sosem volt teljesen statikus. De amennyire dinamikus most (és amennyire dinamikus lesz a jövőben), az teljesen új. Ez folyamatos önfejlesztést, önképzést igényel. Pár évtizede még elképzelhető volt, hogy miután valaki kijárta az iskoláit, élete hátralévő részére letudta a tanulást. Ez a világ egyszer és mindenkorra elmúlott. Most tényleg arra kell berendezkednünk, hogy életünk végéig tanulunk. Az idő előrehaladtával talán egyre lassabban és egyre kevésbé hatékonyan. De arról szó sincs, hogy ne tudnánk végigtanulni az életünket. És őszintén szólva, ez nem olyan rossz.

Az MI valójában attól rémisztő, mert folyamatosan nyílik az olló a technikai fejlődésünk és a civilizációnk között. Miközben a technológiánk egyre gyorsabban fejlődik, a civilizációnk nemhogy nem stagnál, valójában visszafejlődik. Aki nem hiszi, járjon utána! Nézze meg, mi a helyzet a bűnözéssel, a drogfogyasztással, a családok felbomlásával, a mentális betegségek térnyerésével. Ezek mind azt mutatják, hogy ha lassan is, de a civilizációnk hanyatlóban van. Csoda, hogy megijedünk az MI-től?

És hogy miért írunk minderről? Azért, mert a civilizáció fejlődése (vagy visszafejlődése) alapvetően az oktatáson múlik. Civilizáltabbá válni nem nehéz. Leginkább jobb oktatásra van hozzá szükség. Az, hogy az MI fejlődése felvirágoztatja-e az életünket vagy ez az egész katasztrófába torkollik, végső soron az oktatáson múlik. A megoldáshoz egyfelől az oktatási rendszer gyökeres átalakítására van szükség, másfelől pedig arra, hogy a kultúránk szerves részévé tegyük az élethosszig való tanulást. A mai világról pedig sok rosszat el lehet mondani, de az vitathatatlan, hogy ha valaki tanulni akar, még soha annyi lehetősége nem nyílott rá, mint manapság.

Igen, tudjuk. Nem foglalkoztunk azzal, hogy mi lesz, ha az MI rossz kezekbe kerül. Igen, ez is meg fog történni. Akkor is, ha aggódunk miatta. Az egyetlen megoldás a felkészülés, ami megintcsak oktatási kérdés. Arról nem beszélve, hogy definíció szerint a bűnöző a civilizáció kudarca. Minél jobban működik egy civilizáció, annál kevesebb a bűnöző. Nem állítjuk, hogy oktatással nullára lehetne csökkenteni a bűnözést. De azt igen, hogy a mostani töredékére. Ami potenciálisan jóval kisebb fenyegetést jelentene.

Meggyőződésünk, hogy a mesterséges intelligencia veszélyeire egyetlen igazi válasz létezik: a természetes intelligencia fejlődése. Azaz egy, a mostaninál jóval épelméjűbb emberiség. Ezért a célért pedig messze az oktatás tudja a legtöbbet tenni. Ideje volna ennek megfelelően kezelni.